Francis Pottenger, Jr, orvos írta az egyik legértékesebb
könyvet húsevő barátainkról. 1932 és 1942 között Dr. Pottenger 900 macskán végzett
kísérletet.
Azt tanulmányozta, hogy milyen hatással vannak a macskákra
a nyers, főzött és pasztőrözött ételek mint amilyen a főtt hús, és pasztőrözött
tej.
A macskák négy csoportra voltak osztva. Nyers húsevők, főtt húsevők, nyers tej, és pasztőrözött tejivók.
A macskák mind a 4 csoportban egyenlő mennyiségű hellyel, napfénnyel rendelkeztek, és ugyanolyan bánásmódban részesültek.
Minden egyes macskának saját táblázata volt, amelyben a megfigyeléseket lejegyezték egészen a macska haláláig. A 10 év kisérlet során 600 macskának volt a 900-ból komplett egészségügyi lejegyzése, mivel a többi idő előtt elpusztult.
Megfigyelés a következő volt.
Nyers húsevő csoport
Ezeket a macskákat 2/3 nyers húson, 1/3 nyers tejen és tőkehalmáj olajon tartották.
A macskák lenyűgoző módon hasonlitottak egymásra mind egyformaságukban, méretukben, és csontozati fejlettségükben.
Generációról generációra megtartották széles arccsontozatukat, tökéletes fogazatukat. Megfelelő orr üregeik voltak, jól kifejlett állkapcsokkal. A nőstény koponyacsontja jól megkülönböztethető volt a hímetől, és mindkét nemnek megmaradtak a meghatarozó anatómiai vonásaik.
Izomtónusuk tökéletes, szőrzetük jó minőségű és minimális szőrhullást figyeltek meg náluk. Idősebb macskáknál, főként hímeknél, akik társaikkal harcolnak, bár emiatt a metszőfoguk gyakran hiányzott, de bármiféle inygyulladás vagy inybetegség ritkán volt látható.
A combcsont Kalcium és Foszfor tartalma konzisztens és belső szerveik tökéletesen mőködnek, és jól fejlettek. Az egész élettartamuk alatt ellenáltak mindenféle gyulladásos betegségeknek, parazitáknak, allergiáknak, és egy sem volt bolhás.
Lenyegeben, igy csoportban elve baratsagosak, magatartasukban kiszamithatoak. Amikor a kordinacio keszsegeiket tanulmanyoztak ugy, hogy 2 m-rol elejtettek vagy arreb dobtak oket, mind talpukra estek, es jottek vissza meg tobb jatek remenyeben.
Ezek a macskak tökeletesen szaporodtak minden generáción keresztül. Az átlagos súlya az újszulott macskáknak 119gr volt. Az elvetélés szinte nem létezett e csoportban, és az anya átlagosan 5 kölyköt nevelt minden nehézség nélkül.
Főtt hús evő csoport
Ezeket a macskákat 2/3 főtt húson, 1/3 nyers tejen és tőkehalmáj olajon tartották. Ebben a csoportban az összes újszülött macska különbözik méretükben, és csontozati formájukban.
Ahogy a röntgen felvételeket összehasonlitották, látták hogy a 2. es 3. generációs macskák már mindegyike különbözött egymástól testfelépitésileg.
A bizonyiték annyira nyilvánvaló volt, hogy „rá volt írva az arcukra a macskáknak” hogy olyan szülőktől származnak, akiknek a táplálékuk hiányos, avagy nem megfelelő volt.
Hosszu csontjaik meghosszabra nottek, es csokkentek atmeroben. Hatso labuk hosszabra nott az elso labakhoz kepest.
Csontozatuk jóval kevesebb Kalciumot tartalmazott és csontsűrűségük is gyengébb. A 3. generációban némely csontok teljesen elpuhultak, és Osteogenesis Imperfecta csontbetegség alakult ki. (csontok abnormálisan törékennyé válnak)
Szív probléma, rövid-távol látás, alul működő vagy gyulladt pajzsmirigy, vesegyulladás, májgyulladás, hímivarsejt vagy petefeszek gyulladás, hugyhólyag gyulladás, ízületi gyulladás, idegrendszer gyulladás bénulással, és agyhártya gyulladás volt gyakori ezeknél a macskáknál.
Belső szerveik kisebbre nőttek, amit alulfejlett mellkas méretük is igazolt. Csontgyulladás gyakorinak tűnt és sokszor ez is okozta halálukat. Mire a 3. generáció megszületett, a macskák pszihológiailag annyira elgyötörtek voltak, hogy 6 hónapnál egyik sem élt többet, így ezt a generációt nem tudták tovább tanulmányozni.
A macskák négy csoportra voltak osztva. Nyers húsevők, főtt húsevők, nyers tej, és pasztőrözött tejivók.
A macskák mind a 4 csoportban egyenlő mennyiségű hellyel, napfénnyel rendelkeztek, és ugyanolyan bánásmódban részesültek.
Minden egyes macskának saját táblázata volt, amelyben a megfigyeléseket lejegyezték egészen a macska haláláig. A 10 év kisérlet során 600 macskának volt a 900-ból komplett egészségügyi lejegyzése, mivel a többi idő előtt elpusztult.
Megfigyelés a következő volt.
Nyers húsevő csoport
Ezeket a macskákat 2/3 nyers húson, 1/3 nyers tejen és tőkehalmáj olajon tartották.
A macskák lenyűgoző módon hasonlitottak egymásra mind egyformaságukban, méretukben, és csontozati fejlettségükben.
Generációról generációra megtartották széles arccsontozatukat, tökéletes fogazatukat. Megfelelő orr üregeik voltak, jól kifejlett állkapcsokkal. A nőstény koponyacsontja jól megkülönböztethető volt a hímetől, és mindkét nemnek megmaradtak a meghatarozó anatómiai vonásaik.
Izomtónusuk tökéletes, szőrzetük jó minőségű és minimális szőrhullást figyeltek meg náluk. Idősebb macskáknál, főként hímeknél, akik társaikkal harcolnak, bár emiatt a metszőfoguk gyakran hiányzott, de bármiféle inygyulladás vagy inybetegség ritkán volt látható.
A combcsont Kalcium és Foszfor tartalma konzisztens és belső szerveik tökéletesen mőködnek, és jól fejlettek. Az egész élettartamuk alatt ellenáltak mindenféle gyulladásos betegségeknek, parazitáknak, allergiáknak, és egy sem volt bolhás.
Lenyegeben, igy csoportban elve baratsagosak, magatartasukban kiszamithatoak. Amikor a kordinacio keszsegeiket tanulmanyoztak ugy, hogy 2 m-rol elejtettek vagy arreb dobtak oket, mind talpukra estek, es jottek vissza meg tobb jatek remenyeben.
Ezek a macskak tökeletesen szaporodtak minden generáción keresztül. Az átlagos súlya az újszulott macskáknak 119gr volt. Az elvetélés szinte nem létezett e csoportban, és az anya átlagosan 5 kölyköt nevelt minden nehézség nélkül.
Főtt hús evő csoport
Ezeket a macskákat 2/3 főtt húson, 1/3 nyers tejen és tőkehalmáj olajon tartották. Ebben a csoportban az összes újszülött macska különbözik méretükben, és csontozati formájukban.
Ahogy a röntgen felvételeket összehasonlitották, látták hogy a 2. es 3. generációs macskák már mindegyike különbözött egymástól testfelépitésileg.
A bizonyiték annyira nyilvánvaló volt, hogy „rá volt írva az arcukra a macskáknak” hogy olyan szülőktől származnak, akiknek a táplálékuk hiányos, avagy nem megfelelő volt.
Hosszu csontjaik meghosszabra nottek, es csokkentek atmeroben. Hatso labuk hosszabra nott az elso labakhoz kepest.
Csontozatuk jóval kevesebb Kalciumot tartalmazott és csontsűrűségük is gyengébb. A 3. generációban némely csontok teljesen elpuhultak, és Osteogenesis Imperfecta csontbetegség alakult ki. (csontok abnormálisan törékennyé válnak)
Szív probléma, rövid-távol látás, alul működő vagy gyulladt pajzsmirigy, vesegyulladás, májgyulladás, hímivarsejt vagy petefeszek gyulladás, hugyhólyag gyulladás, ízületi gyulladás, idegrendszer gyulladás bénulással, és agyhártya gyulladás volt gyakori ezeknél a macskáknál.
Belső szerveik kisebbre nőttek, amit alulfejlett mellkas méretük is igazolt. Csontgyulladás gyakorinak tűnt és sokszor ez is okozta halálukat. Mire a 3. generáció megszületett, a macskák pszihológiailag annyira elgyötörtek voltak, hogy 6 hónapnál egyik sem élt többet, így ezt a generációt nem tudták tovább tanulmányozni.
Mikroszkópikus fényképek bizonyitották 2., 3. generácios macskáknal, hogy tüdőszövetük is károsodott. Néhány macska tüdeje Hyperemia-ás és vizenyős volt, de gyakori volt Bronchitis es Pneumonitis is.
A főtt húson élő macskák sokkal ingerlékenyebbek voltak. Jó néhány nőstény macska veszélyessé is vált. Haraptak és karmoltak. Ugyanakkor a hímek kezelhetőbbek voltak, de szexuális igényük az csökkent vagy pervert jellegű volt. Lényegében ezeknél a macskáknál egyfajta szerepcsere volt megfigyelhető.
A nőstények agresszivebbek lettek és a hímek passzívabbak párzás idején, abnormális szexuális viselkedés is megfigyelhető volt ugyanazon neműek között.
Ilyen eltorzult szexuális hajlam a nyers húson és nyers tejen tartott macskáknál nem volt jelen.
Férgek, és paraziták szép számmal voltak bennük. Bőrbetegség és allergiák gyakoriak voltak és egyre gyakoribbá is vált egyik generációról a másikra. Pneumonia és Empyema okozta a leggyakoribb halált az idősebb macskáknál, amit diarrhea (hasmenés) követett a kis macskák halálozásában.
Nőstenyeknél sokszor petefészek sorvadást és méh-vérbőséget vettek észre, a hímeknel sperma termelési probléma volt gyakori. Vetélés a nőstényeknél kb. 25% az elso generációban, és kb. 70% a 2. generációban.
Az ellés általaban fájdalmas és bonyolult, sok nőstény bele is halt. A kis macskák halálozási számak magas volt, mivel vagy halva születtek, vagy gyengéknek és ezért nem voltak képesek szopni.
Az ellés után az anyák egészsége teljesen leromlott és 3 hónappal késobb el is pusztultak pszihológiai kimerültségben. Ezeknek a macskáknak a nagy része sokszor teherbe sem volt képes esni. Átlag születési súlyuk 100 gr volt, 19 gr-mal kevesebb mint az előző csoporté.
Regenerálódó Macskák
Azokat a macskákat melyeket főtt húson tartottak (2.-3.generáció) és visszatették őket nyers hús étrendre “Regenerálódó Macskák”-nak hivták. Az ő utódjukat optimális étrenden tartva figyelték meg. Arra voltak kiváncsiak, hogy mennyi időre van szükségük a macskáknak újraépiteni testüket, szellemüket.
Közel 4 generációra volt szükségük ahhoz, hogy olyan tökéletes állapotba kerüljenek, mint a nyers étrenden tartott macskák. A második generációban már ellenállóbbak voltak a betegségekkel szemben, de allergiás tünetek még a 3. generaciónál is jelen voltak.
A 3. generációnál a csontozat és izomszövetei problémák még láthatóak, de már jóval kevésbé.
A 4. generációnál a legtöbb hiányállapot és betegségre utaló jel eltűnt, de még így is ritkán fordult elő 100%-osan egészséges macska születése.
A kisérlet egyik legzavaróbb felfedezése az volt, hogy ha az anyamacskát hiányos táplálékon tartották (főtt hús) legalább 12-18 hónapig, akkor reproduktivitása annyira leesett, hogy többé már nem tudott egészséges kölyköket elleni.
Dr. Pottenger 10 éves tanulmánya bizonyitja, hogy konzervált, száraz, főtt, pasztőrözött és más úton feldolgozott ételek nem macskáknak valók. Ide tartozik az összes hús evő, beleértve barátunk, a kutya is.
Ezek az allatok ugyanolyan betegségektol kezdtek el szenvedni miután nem a megfelelő táplálékot kapták, mint mi emberek miután áttertunk a fehér ember étrendjere. Ma, a macska-kutya-hal tápokkal teleszórt világunkban a helyzet még roszabb. Az összes nagy márka név mérgező eledeleket gyárt ‘barátaink’ számára.
Ne tévesszen meg a “Természetes” felirat a csomagoláson sem!
Nem csoda, hogy virágzik az üzlet az állatorvosoknál is, hiszen ott is egyre többféle betegségeket diagnosztizllnak, amik egyrészt a nem megfelelő táplálék okoz, másrészt tele vannak tartósítókkal, ízfokozókkal, és más különböző idegmérgekkel, amiktől kedvenceink szenvednek mind testileg, lelkileg, és szellemileg.
Igy, mi is szenvedünk, hiszen mi érzelmileg kötődünk macskáinkhoz, kutyáinkhoz nem beszélve arról, hogy betegségük pénzünkbe, időnkbe is kerül. Ha az állateledelek annyira ’természetes eredetűek” és jó minőségűek lennének, mint ahogyan azt állitják mind a kereskedők, a gyártók, az állatorvosok, akkor mivel magyarázzuk a nem fertőző betegségeket?
Érdekesnek találom, hogy vadon élő állatoknál, mint pl. farkasoknál, vadmacskáknál nem tudunk ilyen tipusú degenerációs betegségekről beszámolni.
Az első, amit meg kell nézni a csomagoláson az nem a ‘Tápérték”, ami a rossz minőségű vitaminokat listázza, hanem az “Összetevők” listát kell ellenőrizni, ami az E-számokat és egyéb méreganyagokat elárulja. A probléma sokszor sajnos az, hogy a vásárló nem is ismeri a jelentését annak, amit olvas.
Éppen ezért, etesd áallatodat azzal, ami a legjobb nekik! Azaz nyers hússal, és egészítsd ki táplálékát jó minőségű tőkehalmáj olajjal. Véleményem szerint ahhoz, hogy valaki megértse mennyire fontos az állatok táplálékának helyes megválasztása az egészségük megőrzése érdekében, azt kell tudnunk elsősorban, hogy számunkra melyek azok az ételek, mikro és makro elemek, amelyek az optimális egészséget biztosítják, és nem csak azt kell tudjuk, hogy autónk melyik tipusú üzemanyaggal megy a legjobban, és melyik a legfelkapottabb kárpit tisztitószer, amely egyébként is toxikus mind emberre és állatra egyaránt.
Az állatorvosok többségét szponzorálják a tápszer gyártók, ezért tőlük nem érdemes tanácsot kérni erre vonatkozóan. Ők annak a cégnek a tápját fogják ajánlani a beteg kedvencednek, amelyik gyártá a legtöbb pénzt adja nekik.
Eredményképpen, hordhatod vissza kedvencedet különböző betegségekkel az állatorvoshoz amig vagy a pénzed fogy el, vagy elpusztul a család kedvence a feldolgozott ételek által okozott betegségben.
Szeretnék egy tévhitetet is eloszlatni!: Nem igaz, hogy a nyers hússal etetett kutyák, vagy macskák megvesznek, és megtámadják az embert, merthogy a hús és vér szagához hozzászoknak.
Igazság: Feldolgozott ételeken tartott allatok idegrendszere labilis és instabil, az embert ezek az állatok támadjak, és ezeknek az állatoknak van kellemetlen lehelletük is. Nyers, egészséges hússal táplált állatok pszihésen sokkal kiegyensúlyozottabbak, barátságosabbak, az embert nem támadják meg.
http://www.youtube.com/watch?v=XPCOGSnjP5w&feature=channel_page
www.youtube.com/chimesterdotcom
Könyv: Pottenger Macskái (Pottenger's Cats: A Study in Nutrition)
ISBN-10: 0916764060
Azokat a macskákat melyeket főtt húson tartottak (2.-3.generáció) és visszatették őket nyers hús étrendre “Regenerálódó Macskák”-nak hivták. Az ő utódjukat optimális étrenden tartva figyelték meg. Arra voltak kiváncsiak, hogy mennyi időre van szükségük a macskáknak újraépiteni testüket, szellemüket.
Közel 4 generációra volt szükségük ahhoz, hogy olyan tökéletes állapotba kerüljenek, mint a nyers étrenden tartott macskák. A második generációban már ellenállóbbak voltak a betegségekkel szemben, de allergiás tünetek még a 3. generaciónál is jelen voltak.
A 3. generációnál a csontozat és izomszövetei problémák még láthatóak, de már jóval kevésbé.
A 4. generációnál a legtöbb hiányállapot és betegségre utaló jel eltűnt, de még így is ritkán fordult elő 100%-osan egészséges macska születése.
A kisérlet egyik legzavaróbb felfedezése az volt, hogy ha az anyamacskát hiányos táplálékon tartották (főtt hús) legalább 12-18 hónapig, akkor reproduktivitása annyira leesett, hogy többé már nem tudott egészséges kölyköket elleni.
Dr. Pottenger 10 éves tanulmánya bizonyitja, hogy konzervált, száraz, főtt, pasztőrözött és más úton feldolgozott ételek nem macskáknak valók. Ide tartozik az összes hús evő, beleértve barátunk, a kutya is.
Ezek az allatok ugyanolyan betegségektol kezdtek el szenvedni miután nem a megfelelő táplálékot kapták, mint mi emberek miután áttertunk a fehér ember étrendjere. Ma, a macska-kutya-hal tápokkal teleszórt világunkban a helyzet még roszabb. Az összes nagy márka név mérgező eledeleket gyárt ‘barátaink’ számára.
Ne tévesszen meg a “Természetes” felirat a csomagoláson sem!
Nem csoda, hogy virágzik az üzlet az állatorvosoknál is, hiszen ott is egyre többféle betegségeket diagnosztizllnak, amik egyrészt a nem megfelelő táplálék okoz, másrészt tele vannak tartósítókkal, ízfokozókkal, és más különböző idegmérgekkel, amiktől kedvenceink szenvednek mind testileg, lelkileg, és szellemileg.
Igy, mi is szenvedünk, hiszen mi érzelmileg kötődünk macskáinkhoz, kutyáinkhoz nem beszélve arról, hogy betegségük pénzünkbe, időnkbe is kerül. Ha az állateledelek annyira ’természetes eredetűek” és jó minőségűek lennének, mint ahogyan azt állitják mind a kereskedők, a gyártók, az állatorvosok, akkor mivel magyarázzuk a nem fertőző betegségeket?
Érdekesnek találom, hogy vadon élő állatoknál, mint pl. farkasoknál, vadmacskáknál nem tudunk ilyen tipusú degenerációs betegségekről beszámolni.
Az első, amit meg kell nézni a csomagoláson az nem a ‘Tápérték”, ami a rossz minőségű vitaminokat listázza, hanem az “Összetevők” listát kell ellenőrizni, ami az E-számokat és egyéb méreganyagokat elárulja. A probléma sokszor sajnos az, hogy a vásárló nem is ismeri a jelentését annak, amit olvas.
Éppen ezért, etesd áallatodat azzal, ami a legjobb nekik! Azaz nyers hússal, és egészítsd ki táplálékát jó minőségű tőkehalmáj olajjal. Véleményem szerint ahhoz, hogy valaki megértse mennyire fontos az állatok táplálékának helyes megválasztása az egészségük megőrzése érdekében, azt kell tudnunk elsősorban, hogy számunkra melyek azok az ételek, mikro és makro elemek, amelyek az optimális egészséget biztosítják, és nem csak azt kell tudjuk, hogy autónk melyik tipusú üzemanyaggal megy a legjobban, és melyik a legfelkapottabb kárpit tisztitószer, amely egyébként is toxikus mind emberre és állatra egyaránt.
Az állatorvosok többségét szponzorálják a tápszer gyártók, ezért tőlük nem érdemes tanácsot kérni erre vonatkozóan. Ők annak a cégnek a tápját fogják ajánlani a beteg kedvencednek, amelyik gyártá a legtöbb pénzt adja nekik.
Eredményképpen, hordhatod vissza kedvencedet különböző betegségekkel az állatorvoshoz amig vagy a pénzed fogy el, vagy elpusztul a család kedvence a feldolgozott ételek által okozott betegségben.
Szeretnék egy tévhitetet is eloszlatni!: Nem igaz, hogy a nyers hússal etetett kutyák, vagy macskák megvesznek, és megtámadják az embert, merthogy a hús és vér szagához hozzászoknak.
Igazság: Feldolgozott ételeken tartott allatok idegrendszere labilis és instabil, az embert ezek az állatok támadjak, és ezeknek az állatoknak van kellemetlen lehelletük is. Nyers, egészséges hússal táplált állatok pszihésen sokkal kiegyensúlyozottabbak, barátságosabbak, az embert nem támadják meg.
http://www.youtube.com/watch?v=XPCOGSnjP5w&feature=channel_page
www.youtube.com/chimesterdotcom
Könyv: Pottenger Macskái (Pottenger's Cats: A Study in Nutrition)
ISBN-10: 0916764060
Betegségek További Okai / Oltások
A kutyák és macskák betegségéért nem csak a rossz étrend
a felelős, hanem a védőltások is.
A védőoltásokban lévő thimerosal (higany) nagymértékben roncsolja az állatok központi és autonóm idegrendszerét, ami vezérli az összes élettani funkciót mint pl. látás, hallás, emésztés, szívritmus, vérnyomás, stb.
Ha egy medencébe 1 csepp higanyt tesznek, akkor az egéz medence mérgezővé válik. Nem csoda, hogy a kutyáknak, macskáknak és az embereknek is mindenféle betegségük lesz a beléjük fecskendezett mérgektől.
A nem higanytartalmú védőoltások meg tele vannak mas fémekkel, mint pl. az aluminium. Egér kisérletekben bebizonyították, hogy mikor aluminiumot fecskendeztek be az állatba, akkor kisebb százalékban pusztultak el, de amikor hozzáadtak minimális mennyiségű higanyt az aluminiumhoz, akkor több ezerszeresére nőtt a mérgező hatás és az összes egér elpusztult nehéz-fém mérgezésben.
Nem beszélve arról, hogy amikor viszed az kedvenced az évi védőoltásra, akkor az állatorvosok miért nem számolják ki a dózist kornak és súlynak megfelelően? Egy 2 kilós Pincsi, aki egy éves csak, ugyanakkora adagot kap a védőoltásból, mint egy 60 kilós, 10 eves Bernáthegyi.
Azonkivul az allatoktol vert sem vesznek evente, hogy megnezzek mennyi veszettseg-antitest van az allat vereben. Lehet nem is kellene az allatokat oltani minden evben, mert van bennuk eleg anti-test? Csak oltjak oket minden evben mintha muszaly lenne mig meg nem doglenek.
Az állatorvosok is oltják magukat veszettség ellen, de ezzel együtt minden évben vért is vesznek tőlük, hogy megnézzék van-e bennük elég anti-test. Ha van, akkor nem oltják be őket fölöslegesen. Az állatoknál miért is nincs erre irányuló vérvétel?? Talán mert a gyógyszeriparnak így jobban megéri.....
A védőoltásokban lévő thimerosal (higany) nagymértékben roncsolja az állatok központi és autonóm idegrendszerét, ami vezérli az összes élettani funkciót mint pl. látás, hallás, emésztés, szívritmus, vérnyomás, stb.
Ha egy medencébe 1 csepp higanyt tesznek, akkor az egéz medence mérgezővé válik. Nem csoda, hogy a kutyáknak, macskáknak és az embereknek is mindenféle betegségük lesz a beléjük fecskendezett mérgektől.
A nem higanytartalmú védőoltások meg tele vannak mas fémekkel, mint pl. az aluminium. Egér kisérletekben bebizonyították, hogy mikor aluminiumot fecskendeztek be az állatba, akkor kisebb százalékban pusztultak el, de amikor hozzáadtak minimális mennyiségű higanyt az aluminiumhoz, akkor több ezerszeresére nőtt a mérgező hatás és az összes egér elpusztult nehéz-fém mérgezésben.
Nem beszélve arról, hogy amikor viszed az kedvenced az évi védőoltásra, akkor az állatorvosok miért nem számolják ki a dózist kornak és súlynak megfelelően? Egy 2 kilós Pincsi, aki egy éves csak, ugyanakkora adagot kap a védőoltásból, mint egy 60 kilós, 10 eves Bernáthegyi.
Azonkivul az allatoktol vert sem vesznek evente, hogy megnezzek mennyi veszettseg-antitest van az allat vereben. Lehet nem is kellene az allatokat oltani minden evben, mert van bennuk eleg anti-test? Csak oltjak oket minden evben mintha muszaly lenne mig meg nem doglenek.
Az állatorvosok is oltják magukat veszettség ellen, de ezzel együtt minden évben vért is vesznek tőlük, hogy megnézzék van-e bennük elég anti-test. Ha van, akkor nem oltják be őket fölöslegesen. Az állatoknál miért is nincs erre irányuló vérvétel?? Talán mert a gyógyszeriparnak így jobban megéri.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése